Amerikai csillag�szok meghat�rozt�k annak a g�zgy�r�nek a helyzet�t a Tej�trendszer k�zpontj�ban, amelynek anyag�b�l rendszeres id�k�z�nk�nt robban�sszer� csillagkeletkez�s indul meg.

Fant�ziarajz egy szupern�va-robban�sr�l a Galaxis sz�v�ben. Az �ltalunk ismert �let nem maradhat fenn ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt Aj�nlat Meglep�en �reg Galaxisunk Szupern�va-par�d� egy k�zeli galaxisban Akci�ban Galaxisunk fekete lyuka �j kart fedeztek fel a Tej�trendszerben     R�g�ta ismert, hogy a Tej�trendszer k�z�ppontj�nak k�rny�ke igen "viharos" hely. A mag k�r�l hatalmas g�zfelh�k keringenek, amelyek id�nk�nt �sszes�r�s�dnek, anyagukb�l pedig igen r�vid id� alatt milli�nyi �j csillag sz�letik. Antony Stark (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) �s munkat�rsai �j megfigyel�seikkel pontosabban felt�rk�pezt�k a mag k�rny�k�nek szerkezet�t. Eredm�nyeikr�l a The Astrophysical Journal Letters c. szaklap okt�ber 10-i kiad�s�ban sz�moltak be. Megfigyel�seik szerint a robban�sszer� csillagsz�let�sek egy olyan gy�r�szer� �vezetben k�vetkeznek be, amelynek bels� pereme k�r�lbel�l 500 f�ny�vre van a Galaxis k�z�ppontj�t�l. Ebben a gy�r�ben gy�lik fel az az anyag, amely v�g�l el�rve egy kritikus s�r�s�get megkezdi bezuhan�s�t a centrum fel�. Ek�zben olyan m�rt�kben �sszenyom�dik, hogy megindulhat benne az �j csillagok sz�let�se. A kutat�k szerint a gy�r� anyaga jelenleg a kritikus s�r�s�g k�zel�ben van, �s a k�vetkez� heves csillagkeletkez�s 10 milli� �ven bel�l bek�vetkezik. Becsl�seik szerint mintegy 30 milli� napt�megnyi anyag spir�lozik majd a centrum fel�, amely mintegy t�zszerese az ott rejt�z�, kb. 3 milli� napt�meg� fekete lyuk t�meg�nek. Az elm�letek szerint a fekete lyuk k�ptelen lesz elnyelni ennyi anyagot, �gy annak nagyobb r�sz�b�l t�bb milli� �j csillag alakul ki. A marad�k egy r�sz�t az energiarobban�sok kis�prik a lyuk k�rny�k�r�l, a gy�r�re mer�leges anyagkil�vell�sek form�j�ban. Egy ilyen k�rnyezetben az �ltalunk ismert �letnek nincs es�lye a fennmarad�sra. Az �j csillagnemzed�k legnagyobb t�meg� tagjai ugyanis n�h�ny milli� �v alatt felrobbannak (szupern�v�kk� v�lnak), �s kegyetlen sug�rz�ssal �rasztj�k el k�rnyezet�ket, ami az �ltalunk ismert �let utols� cs�r�it is steriliz�ln�. Szerencs�re F�ld�nk el�g messze van a magt�l, �gy az ottani esem�nyek nem �rintenek majd benn�nket. A felfedez�st az Antarktiszon telep�tett cs�cstechnol�gi�j� m�szer, az Antarctic Submillimeter Telescope and Remote Observatory (AST/RO) megfigyel�sei tett�k lehet�v�. Jelenleg ez az egyetlen obszervat�rium, amely nagyl�pt�k� t�rk�pek elk�sz�t�s�re alkalmas az �n. szubmillim�teres tartom�nyban.