D�l-Koreai tud�sok harminc emberi embri�t kl�noztak: �ll�t�suk szerint c�ljuk, hogy az embri�kb�l �ssejteket nyerjenek egyes betegs�gek transzpant�ci�s gy�gy�t�s�hoz. Soha ilyen nagy sz�mban nem kl�noztak m�g embri�t a vil�gon.

A Sz�uli �llami Egyetem kutat�i n�i donorokt�l vett norm�l sejteket kereszteztek petesejtekkel. A n�veked�snek indult embri�k alkalmasak �ssejtek, azaz olyan sejtek termel�s�re, amelyek a szervezet b�rmely sz�vet�be be�ltetve k�pesek oszt�dni.

A sz�uli kutat�k c�lja a transzplant�ci�s orvosl�sban haszn�lni az embri�kb�l nyert �ssejteket.

Mivel az �ssejtek az egy�n genetikai inform�ci�it hordozz�k, egy transzplant�ci� ut�n az immunrendszeri kil�k�d�s kock�zata minim�lis.

A kutat�sr�l a Science c�m� online tudom�nyos �js�g sz�molt be.

A mennyis�g miatt vil�gszenz�ci�

Emberi embri� ter�pi�s c�l� kl�noz�s�val m�r kor�bban is pr�b�lkoztak a genetikusok. A sz�uli kutat�k mostani bejelent�se az�rt vil�gszenz�ci�, mert ilyen nagy mennyis�g� embri� kl�noz�s�r�l m�g soha nem sz�moltak be nyilv�noss�g el�tt.

A kutat�csoport a tudom�nyos lapban l�p�sr�l-l�p�sre bemutatja, hogyan haszn�lta fel a 16 n�t�l vett 242 petesejtet a k�s�rlet sor�n.

El�sz�r a donorokt�l szomatikus sejteket (az �sszes testi sejt, kiv�ve az ivarsejtek) vettek, amelyek sejtmagj�t – a genetikai „ujjlenyomatot” – ugyanannak a n�nek a sejtmag n�lk�li petesejt�be be�ltett�k.

Az �t�ltet�st k�vet�en a petesejt citoplazm�ja (a sejtmembr�non bel�li anyag, amely a sejtmagot veszi k�r�l) �tprogramozza a sejtmag tartalm�t, �s megkezd�dik az embri� fejl�d�se.

A koreai kutat�k 30 embri�t (a donorok t�k�letes genetikai m�solat�t) teny�sztettek ki a sejtoszt�d�s �gynevezett blasztociszta f�zis�ba, amely norm�lisan k�r�lbel�l egy h�ttel a megterm�keny�l�s ut�n k�vetkezik be.

Az ebben a f�zisban l�v� embri�ban m�r megkezd�dik az �ssejttermel�s.

Az �ssejteket „ki is pr�b�lt�k”: k�l�nf�le emberi sz�vetekbe �ltett�k azokat, �s meggy�z�dtek r�la, hogy a sejtek val�ban oszt�d�sba kezdenek.

Az �ssejteket k�s�bb egerekbe is be�ltett�k, hogy bizony�ts�k hogy a sejtek sokkal specifikusabb sz�vetekben is m�k�d�k�pesek, azaz lehets�ges felhaszn�l�suk rendk�v�l sz�lesk�r�.

Az emberkl�noz�s �r�lts�g!

A d�l-koreai kutat�k hangs�lyozz�k, hogy c�ljuk annak kider�t�se, hogy az embrion�lis �ssejtek hogyan haszn�lhat�k olyan rendelleness�gek gy�gy�t�s�ra, mint a cukorbetegs�g, az osteoarthritis mozg�sszervi megbeteged�s, a Parkinson k�r �s sz�mos egy�b betegs�g, amelyek a sz�vetek, sejtek k�ros elv�ltoz�sa miatt alakul ki.

A kutat�k ugyanakkor �r�sukban rosszal�sukat fejezt�k ki azokkal a k�s�rletekkel szemben, amelyek a technol�gi�t csecsem� kl�noz�s�ra alkalmazz�k. A kutat�s vezet�je, Woo Suk Hwang professzor, aki sz�mos �llatkl�noz�sban vett r�szt, �r�lts�gnek nevezte a „csecsem�-alkot�st”. A legf�bb ellen�rve, hogy �llatkl�noz�si k�s�rletei sor�n rengeteg probl�m�val, szervi rendelleness�ggel tal�lkozott.

V�g�l a Science magazin szak�rt�i megjegyzik, hogy a sejt- �s sz�vet�t�ltet�s, valamint a g�nter�pia egyel�re gyerekcip�ben j�r� tudom�ny�gak, �vek telhetnek m�g el, m�g az embrion�lis �ssejtek haszn�lata a transzplant�ci�s orvosl�sban elterjedtt� v�lik.

Kritikus pont: a petesejt ki�r�t�se