Miért esik jól kioktatni a másikat?

  2004.10.17. 19:33

A svájci Zürichi Egyetem kutatói tizennégy önként jelentkező férfit kértek fel egy egyszerű játékra, amely során a részvevők agyának működését pozitron emissziós tomográfia segítségével követték. A kísérletről a Science című lap legfrissebb száma számol be.

A játék során minden résztvevő tíz darab pénzt kapott. Ahhoz, hogy bármelyikük is növelje pénzét, meg kellett bíznia párjában, akit a játék során nem látott. A játékban az nyert a páron belül, aki több pénzt gyűjtött.

Először a párok első tagjainak el kellett dönteniük, hogy megtartják-e összes pénzüket, vagy adnak belőle valamennyit párjaiknak - ellenfelüknek. Ha megtartották, nem kaptak plusz pénzt, ha viszont az összest odaadták, az ellenfél nyereménye megnégyszereződött.

Ezután a második játékosnak kellett döntenie, hogy megtartja-e a teljes pénzt, vagy ad belőle párjával. Ha a második nem viszonozta az első önzetlenségét, nem adott a pénzből, vagy nem volt igazságos az osztozásnál, az első játékosnak határoznia kellett, érdemel társa büntetést, kioktatást vagy sem. E döntés meghozatalára egy perc állt rendelkezésükre. Az esetek többségében dorgálás mellett döntöttek, még akkor is, ha ez pénzükbe került.

A kutatók azt találták, hogy a döntés meghozatala során az agy ún. striatum nevű régiója aktiválódott. Ez a terület felelős a jutalom feldolgozásáért és a hozzá kapcsolódó öröm- kielégülésérzetért – írja a Science című magazin.

A kutatók úgy vélik az ember eredendően örömét leli a normasértők kioktatásában. Ez részben összefügghet azzal, hogy a kioktatás a felsőbbrendűség kellemes érzetét kelti bennünk.