Alva tanul az ember   Giulio Tononi �s munkat�rsai az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen az agyk�reg alv�si elektromos aktivit�s�t vizsg�lt�k EEG ((elektroencephalogram) seg�ts�g�vel olyan alanyokn�l, akik lefekv�s el�tt egy egyszer� sz�m�t�g�pes j�t�kot tanultak meg. Az eredm�nyek al�t�masztj�k azt a kor�bbi felt�telez�st, hogy az alv�s nem csup�n az agy pihen� �zemm�dba kapcsol�s�t jelenti, hanem egyes f�zisaiban az �j inform�ci�k konszolid�ci�ja, feldolgoz�sa �s rendszerez�se is megt�rt�nik. A lok�lis agyi tev�kenys�g fokoz�d�sa alv�s sor�n az �jonnan szerzett inform�ci�k, k�szs�gek r�gz�l�s�t jelzi - �ll�tj�k a kutat�k. A sz�m�t�g�pes j�t�k rutinszer� j�tsz�sa nem j�rt az agyter�let elektrom�gneses aktivit�s�nak n�veked�s�vel. �lombaringat� hull�mok Az alv�s meghat�rozott elektrom�gneses hull�mtev�kenys�ggel jellemezhet�. Az agyi hull�mok szinkroniz�ci�j�t k�vet�en egyedre specifikus, de f�bb jellemz�iben mindenkin�l hasonl�: periodikusan lass�hull�m� �s gyorsszemozg�s� f�zisok v�ltj�k egym�st az �jszaka sor�n. A gyorsszemmozg�s f�zisban (REM) �lmodunk, �s a felt�telez�sek szerint ekkor csoportosulnak �t bizonyos eml�knyomaink. N�met kutat�k szerint az epizodikus mem�ria (adott helyekre, esem�nyekre, szem�lyekre �s tapasztalatokra, �lm�nyekre vonatkoz� mem�ria) a REM f�zis sor�n �p�l �t a legink�bb kapcsol� �s ideiglenes mem�riair�ny�t� funkci�t bet�lt� hippokampuszb�l az agyk�regbe. Jan Born l�beck-i kutat� szerint bizonyos inform�ci�k csak alv�s sor�n tudnak �t�p�lni, �s �gy v�gs� soron r�gz�lni. Tononi eredm�nyei alapj�n viszont az is felt�telezhet�, hogy nemcsak az inform�ci�k r�gz�t�se �s megfelel� �trendez�se t�rt�nik az alv�s sor�n, hanem akt�van folytat�dik a tanul�s is. �rdekes, hogy a delfinek p�ld�ul k�pesek funkcion�lisan lev�lasztani egym�st�l k�t agyf�ltek�j�ket. M�g az egyik „alszik”, addig a m�sik �brenl�ti aktivit�ssal m�k�dik tov�bb. Emberi j�tszm�k A vizsg�latokat tucatnyi alanyon v�gezt�k el. Az egyszer� sz�m�t�g�pes j�t�kban eg�rrel kellett a kurzort megfelel� poz�ci�ba juttatni. A kontroll csoportn�l a kurzor kifog�stalanul k�vette az eg�r mozg�sait, m�g a k�s�rleti csoportban a kurzor �s az eg�r mozg�s�nak elt�r�s�t az alanyoknak kellett kitapasztalni. Az egyszer� j�t�kot k�vet�en 256 koponyafelsz�ni elektr�d�val elvezetett EEG nem mutatott elt�r�st az alv�s sor�n. Azokn�l a szem�lyekn�l viszont, akik a nehez�tett j�t�k tanul�si folyamatain estek �t, jelent�sen megn�vekedett lass�hull�m aktivit�sr�l sz�moltak be a kutat�k az agy jobb f�ltek�j�nek h�ts�-pariet�lis lebeny�nek egyes j�l k�r�lhat�rolt ter�letein. Ezek az alr�gi�k felel�sek �brenl�ti �llapotban a k�z-szem koordin�ci�s mozg�sok tanul�s��rt. Utols�kb�l az els�k �rdekes m�don azokn�l az emberekn�l, akikn�l kezdetben nagyobb gondot jelentett a kurzor megfelel� helyre juttat�sa, nagyobb aktivit�st mutattak ki ugyanebben a r�gi�ban. R�ad�sul reggelre a feladat megism�tl�sekor �k teljes�tettek a legjobban, ami azt mutatja, hogy val�ban nem az adott ter�let kif�rad�s�r�l, hanem ink�bb akt�v tanul�si folyamatair�l �rulkodnak hull�mok. Tekintve azt, hogy a lass�hull�m aktivit�s egy�bk�nt a m�ly alv�sr�l tan�skodik, a kutat�k v�lem�nye szerint �rdemes fel�lvizsg�lni a kor�bbi te�ri�kat, melyek szerint a m�ly alv�s passz�v, k�szenl�ti �llapot, �s ink�bb �gy kell tekinten�nk az alv�sra, mint akt�v probl�mamegold� �s tanul�si folyamatra.