Dél-Koreai tudósok harminc emberi embriót klónoztak: állításuk szerint céljuk, hogy az embriókból őssejteket nyerjenek egyes betegségek transzpantációs gyógyításához. Soha ilyen nagy számban nem klónoztak még embriót a világon.

A Szöuli Állami Egyetem kutatói női donoroktól vett normál sejteket kereszteztek petesejtekkel. A növekedésnek indult embriók alkalmasak őssejtek, azaz olyan sejtek termelésére, amelyek a szervezet bármely szövetébe beültetve képesek osztódni.

A szöuli kutatók célja a transzplantációs orvoslásban használni az embriókból nyert őssejteket.

Mivel az őssejtek az egyén genetikai információit hordozzák, egy transzplantáció után az immunrendszeri kilökődés kockázata minimális.

A kutatásról a Science című online tudományos újság számolt be.

A mennyiség miatt világszenzáció

Emberi embrió terápiás célú klónozásával már korábban is próbálkoztak a genetikusok. A szöuli kutatók mostani bejelentése azért világszenzáció, mert ilyen nagy mennyiségű embrió klónozásáról még soha nem számoltak be nyilvánosság előtt.

A kutatócsoport a tudományos lapban lépésről-lépésre bemutatja, hogyan használta fel a 16 nőtől vett 242 petesejtet a kísérlet során.

Először a donoroktól szomatikus sejteket (az összes testi sejt, kivéve az ivarsejtek) vettek, amelyek sejtmagját – a genetikai „ujjlenyomatot” – ugyanannak a nőnek a sejtmag nélküli petesejtébe beültették.

Az átültetést követően a petesejt citoplazmája (a sejtmembránon belüli anyag, amely a sejtmagot veszi körül) átprogramozza a sejtmag tartalmát, és megkezdődik az embrió fejlődése.

A koreai kutatók 30 embriót (a donorok tökéletes genetikai másolatát) tenyésztettek ki a sejtosztódás úgynevezett blasztociszta fázisába, amely normálisan körülbelül egy héttel a megtermékenyülés után következik be.

Az ebben a fázisban lévő embrióban már megkezdődik az őssejttermelés.

Az őssejteket „ki is próbálták”: különféle emberi szövetekbe ültették azokat, és meggyőződtek róla, hogy a sejtek valóban osztódásba kezdenek.

Az őssejteket később egerekbe is beültették, hogy bizonyítsák hogy a sejtek sokkal specifikusabb szövetekben is működőképesek, azaz lehetséges felhasználásuk rendkívül széleskörű.

Az emberklónozás őrültség!

A dél-koreai kutatók hangsúlyozzák, hogy céljuk annak kiderítése, hogy az embrionális őssejtek hogyan használhatók olyan rendellenességek gyógyítására, mint a cukorbetegség, az osteoarthritis mozgásszervi megbetegedés, a Parkinson kór és számos egyéb betegség, amelyek a szövetek, sejtek káros elváltozása miatt alakul ki.

A kutatók ugyanakkor írásukban rosszalásukat fejezték ki azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek a technológiát csecsemő klónozására alkalmazzák. A kutatás vezetője, Woo Suk Hwang professzor, aki számos állatklónozásban vett részt, őrültségnek nevezte a „csecsemő-alkotást”. A legfőbb ellenérve, hogy állatklónozási kísérletei során rengeteg problémával, szervi rendellenességgel találkozott.

Végül a Science magazin szakértői megjegyzik, hogy a sejt- és szövetátültetés, valamint a génterápia egyelőre gyerekcipőben járó tudományágak, évek telhetnek még el, míg az embrionális őssejtek használata a transzplantációs orvoslásban elterjedtté válik.

Kritikus pont: a petesejt kiürítése